5 ok, ami hiperinflációt idézhet elő egy gazdaságban

A hiperinflációt - azaz amikor egy ország valutájának értéke rohamosan csökken, és az árak az egekbe szöknek - több dolog is kiválthatja. 

Sok olyan van, ami egy korábbinak az eredménye, vagy éppen a kiváltója, mert azért több ok kéz a kézben jár egy ilyen jelenségnél. 

Következzen alább 5 tényező, ami hiperinflációt idézhet elő egy országban!

1) Kereslet-kínálati sokk

Az alapvetés mindig ez, és a soron következő okok ehhez fognak kapcsolódni. 

Ha valamiből kevesebb van, akkor abból egynek az értéke több. Ha az élethez feltétlenül szükséges termékekről, árucikkekről beszélünk - például élelmiszer, energia, üzemanyag – azokra mindig lesz kereslet. 

Az eszközök kínálata viszont csökkenhet, ha valamilyen okból az ország nem tud eleget termelni, vagy behozni máshonnan. 

Ekkor lecsökken a kínálat, a kereslet viszont nem – és az emberek hajlandóak lesznek többet fizetni, csakhogy hozzájussanak az eszközhöz. Ezzel az eszköz ára rohamosan nőni fog, és ha ez sokáig folytatódik, el is jutunk a hiperinflációhoz.

2) Külső gazdasági sokk – pl. háború, járvány, nemzetközi szankciók

Elég itt ismét a pengőre gondolni a második világháború idején, vagy éppen a forintra a COVID válság vagy az ukrajnai háború kezdete idején pár éve. 

Ha egy ország részese egy háborúnak, akkor ez jelentős károkat okozhat a gazdaságában. 

Sokat kell költeni a harcra, ezért máshova nem jut elég pénz a gazdaságban, és ezek a részek felértékelődnek. És az ország lakosainak nagy része a fronton van, addig meg persze nem dolgozik, ezzel lecsökken a termelés, ezzel pedig a kínálat.

Ha egy ország indirekten részese egy háborúnak, azaz nem harcol benne, akkor is érezheti a gazdasága a negatív hatásokat. 

Például, ha nem tud beimportálni elegendő árucikket - olajat, gázt - a harcoló országból, mert annak a készletei elfogytak, a háborúra kellenek vagy éppen rajtuk keresztül halad át a megrendelt áru. 

Emiatt a megrendelő országban kicsi lesz a kínálat, és megugrik annak az ára, és ezzel a teljes infláció. Emlékezhetünk '22-ben és '23-ban mennyit nőttek az energiaárak, és ezzel az éves infláció is kétszámjegyű volt mind a két esztendőben.

Egy járványnál meg megszakadnak a nemzetközi kapcsolatok sok esetben, és ugyanez történik, hogy nem tud beimportálni elegendő készletet a megrendelő ország, és megint az alulkínálatnál tartunk.

3) Belső gazdasági sokk – pl. politikai válság, korrupció, béna gazdaságpolitika

A példában említettek két módon idézhetnek elő hiperinflációt:

Az első, hogy egyszerűen rossz döntéseket hoznak a gazdaságpolitika vezetői, legyen az mondjuk a túlzott lakossági fogyasztás előidézése (vagy nem megállítása), termelések akadályozása vagy túl sok készpénz beforgatása a gazdaságba. 

Ezek önmagában előidézek a valuta gyengülését, az árak növekedését.

A második, hogy (akár az első miatt is) a nép elveszti a bizalmat a kormányzásban, instabilnak tekinti a saját gazdaságukat és ezzel a fizetőeszközüket. 

Emiatt inkább külföldi devizákba, vagy országtól független értékekbe, például aranyba fektetik a pénzüket, hogy a pénzük romlása ne rontsa a megtakarításaik értékét. 

Ezzel meg egy spirál veszi kezdetét, hiszen emiatt tényleg gyengülni fog az ország valutája, emiatt még többen szabadulnak tőle, emiatt megint gyengül, és így tovább. 

Mindezekkel pedig a meglévő pénzzel nem történik annyi tranzakció, lesz egy túlkínálata úgymond az ország pénzkészletének, ezért annak értéke csökken.

4) Devalváció – devizapiaci spekulációk, külföldi bizalomvesztés

Ha az ország valutájának árfolyama hirtelen esik a nemzetközi piacokon, mert látják a befektetők, milyen instabil az ország gazdasága például a fent leírtak miatt, akkor az ország fizetőeszköze gyengülni fog más országokéhoz képest. 

Az importált áruk ára emiatt drámaian emelkedhet, ami további áremelkedést okozhat, a gazdasági stabilitás hiánya miatt pedig külföldi országok nem fognak hitelt sem túl szívesen adni, amivel be lehetne indítani a gazdaságot és a termelést. 

(A pénzmennyiség növekedésnek ugyanis mindenképp gazdasági növekedéssel kell párosulnia, különben ott leszünk, ahol a következő pontnál!)

5) Túl sok pénz nyomtatása – pl. háborúnál, államadósságnál, költségvetési hiánynál

Ahogy az alulkínálat értéknövekedéshez vezet, addig a túlkínálat értékcsökkenéshez fog. 

Egy ország központi bankja többször is kénytelen pénzt nyomtatni, hogy több pénzt forgasson be a gazdaságba. 

Ez szükség lehet háború vagy válság utáni költségvetési hiányoknál, vagy külföldi kölcsönök törlesztéséhez. 

Ha az országban túl sok pénz van, de nincs termelés (alulkínálat van a termékekből) akkor az árak is lekövetik ezt, hiszen "ha már ennyi pénzük van, tudnak a fogyasztók többet is költeni" – és mindez megint csak egy spirálhoz fog vezetni és a pénz rohamos leértékelődéséhez. 

Ezért nem szabad semmiképp sem felelőtlenül túl sok pénzt kibocsájtani. 

(Válasz a gyakori kérdésre, hogy "ha nincs pénz, miért nem nyomtatunk csak többet belőle?")

Én ezt az öt pontot gyűjtöttem össze, ami hiperinflációhoz vezethet egy országban. 

Szerinted van olyan még, ami kimaradt és nem következik egyikből sem?

Ezek is érdekelhetnek még: