8 lakossági hiteltípus, a különböző célok szerint

Mikor lakossági hitelfelvételről beszélünk, azaz amikor egy magánszemélynek extra pénzre van szüksége egy kiadás fedezéséhez (pl. autóvásárlás, lakásvásárlás), akkor rengeteg fajtáról hallani a hírekben. Minden banknak több konstrukciója van, ráadásul előszeretettel adnak nekik egy saját speciális nevet legtöbbször. 

Ha viszont olyan szempontból vizsgáljuk, hogy milyen célra lett az igényelve, tehát hogy mit szeretne a hitelfelvevő kezdeni a pénzzel, 8 kategória szerint lehet azokat csoportosítani.

1) Lakáshitel/jelzáloghitel

Talán ez a leggyakoribb hiteltípus, amit a lakosok igényelnek, hiszen az ilyen jellegű kiadásokhoz legtöbbször cél extra tőkére van szükségünk. 

A hitelt ingatlan vásárlására vagy felújítására lehet felhasználni, és mivel nagy összegekről beszélünk, a futamideje is hosszabb szokott lenni (10-30 év). 

A hitel fedezete az maga az ingatlan, amire azt felvesszük (=jelzálog), és fontos még, hogy legtöbbször egy önrészt is le kell tennünk az asztalra, nem lehet az ingatlan árának 100%-át hitelből finanszírozni. 

Például, ha szeretnénk venni egy 50 milliós lakást, és annak 20%-a önrész, akkor 10 milliót magunk ki kell fizessünk, és 40 milliót fedez a bank.

2) Járműhitel

Ez egy kifejezetten autó vagy egyéb gépjármű vásárlását támogató kölcsön, a kapott pénzt erre lehet költeni. 

Ez lehet fedezet nélküli, de sok esetben maga a kocsi a biztosíték, mint a lakáshitelnél a megvett lakás.

3) Diákhitel

Ezt tanulók vehetik fel, és a felsőoktatási tanulmányaikat finanszírozhatják belőle.

Sok esetben nagyon kedvező, akár 0%-os kamattal igényelhető, amit elég a diploma megszerzése után elkezdeni visszafizetni (amint van munkából kereset) kis részletekben, hosszú távon. 

Fontos még, hogy létezik szabad felhasználású diákhitel, amit szintén csak tanulók vehetnek fel, viszont bármilyen célra felhasználhatják. 

Hátulütője, hogy sok esetben ennek már van kamata, és van, hogy nem is kevés (az ilyen konstrukció Magyarországon most 10% kamattal érhető el)

4) Zöld hitel

Az ilyen, viszonylag újfajta hitelkonstrukciókat elsősorban környezetbarát vagy energiahatékonyságot javító beruházásokhoz lehet felhasználni, például napelem, hőszivattyú, de akár ilyeneket használó ingatlanra is. 

Gyakran kedvező kamatokkal érhető el, és a konstrukció létrehozásának célja a fenntartható fejlődés elősegítése.

5) Gyermekcélú hitel

Cél vagy felhasználás szerint nem biztos, hogy külön kategóriát érdemel, mert nem csakis kizárólag gyermekkel kapcsolatos kiadásokra használható fel, hiszen lehet lakásbővítésre szolgáló vagy szabad felhasználású az ilyen kölcsön. 

A különlegessége, hogy gyermek(ek) születésénél kedvezőbbé válhatnak a feltételek, vagy akár teljesen el is engedheti a bank a visszafizetés kötelezettségét, és akkor kvázi egy ingyen támogatást kaptunk. 

Célja ennek a gyermekvállalás ösztönzése és a saját lakáshoz jutás megkönnyítése (legtöbbször fiatal házaspároknak). 

Magyarországon ilyen a Babaváró kölcsön, CSOK+/Falusi CSOK és a Munkáshitel is, de más országokban is vannak hasonló támogatások az ingatlanhelyzet és a csökkenő népességszám megoldásának érdekében.

6) Hitelkártya

Ez rövid távú, mindennapi vásárlásokhoz használható kölcsön, például a boltban.

Úgy kell elképzelni, hogy kapunk egy hitelkártyát, amivel fizethetünk úgymond a bank pénzével egy meghatározott keretig. Aztán, ha az megszabott időszak (pl. hónap utolsó napja) végéig visszafizetjük, teljesen kamatmentes a hitel, ha ezen túllógunk, magas kamatokat számolhatnak fel a bankok. 

Nagyon kell vigyázni, hiszen sokan ingyen pénznek hiszik ezt a lehetőséget, aztán nem tudnak törleszteni, és ezzel egy adósságspirálba kerülnek, ugyanis minél tovább nem tudnak, annál több kamatot számolnak fel. 

A hitelkártyának Magyarországon nincs akkora divatja, mint például Amerikában vagy az Egyesült Királyságban - ezeken a helyeken sokszor maga a bolt kötelezi a vásárlót arra, hogy ezzel fizessen a garancia érdekében, és sokszor a bankok is időnként pénzre beváltható pontokat, jóváírásokat adnak a kártyabirtokosoknak, ha mindig időben és hűségesen törlesztenek.

7) Refinanszírozási hitel

Az adósságcsapdát már említettem az előbb, a refinanszírozási hitel pedig ilyen nehézségekre nyújthat megoldást. Ez egy olyan féle kölcsön, amit a már meglévő hiteltartozások kiváltására lehet felhasználni, legtöbbször kedvezőbb kondíciókkal, mint a korábbi hitel.

8) Személyi kölcsön

A lakáshitel után talán a második legnépszerűbb hitelfajtával zárjuk a sort, ez pedig a személyi kölcsön. 

Ez egy olyan konstrukció, amely teljesen szabadon felhasználható bármire, és fedezetet sem igényel. 

Visszafizetni rövid- vagy középtávon kell, relatívan magas kamattal, viszont ez még mindig kisebb extra összeget jelent, mint egy óriási hitelnél egy alacsony kamat. És habár fedezetet nem igényel, akárkinek nem adnak, megvizsgálják a jövedelmet, a visszafizető képességet. 

Akkor lehet hasznos, ha például egy beruházásunkhoz hiányzik még párszázezer vagy millió forint, ami tudjuk, hogy biztosan meg fog térülni. 

Emellett még többen olyan célra is felhasználják, hogy egy rendszeres, kötöttebb befektetésüket folytassák, mert még a kölcsön viszonylag magas kamatja is kevesebb, mint a befektetés felbontásának költsége lenne.

Összegzés

Ezek voltak a fő lakossági hitelfajták. 

Ha szerinted kihagytam valamit, vagy bármit hozzáfűznél az olvasottakhoz, írd meg nekem. 

💵 Ha pedig több érdekel a hitelről, hogy pontosan mi az, miért félünk ennyire tőle és hogyan lehet felvenni, olvass róla többet itt:

Ezek is érdekelhetnek még: