Mi történt eddig idén a világban? 2025 első 50 napja

50 nap telt el eddig 2025-ből, de korántsem lehet azt állítani, hogy történések nélkül zajlott volna le ez az időszak. 

Itt gondolhatunk Donald Trump régi-új amerikai elnök gyakorlatilag bármelyik intézkedésére, vagy éppen a semmiből felbukkanó kínai AI cég, a DeepSeek által okozott fennforgásra, és még számos más eseményre. Nézzük hát, mik történtek 2025 első 50 napja alatt a politika, a tudományok, a klímahelyzet, a háborúk és a gazdaság területén!

FIGYELEM: A cikk hosszú, és azóta teljességgel megváltozott majdnem minden!

Politika

Tagadhatatlanul, az év legnagyobb politikai eseménye már az első hónapban lezajlott, ez pedig Donald Trump ismételt megválasztása volt az Egyesült Államok élére. 

A republikánus vezető ígéretei és tettei már most jelentős változásokat okoztak a világban, legyen az gazdasági, társadalmi vagy épp geopolitikai vonatkozású. 

Nem titkolt ambíciója Amerikát a legnagyobb nemzetté tenni, ezt pedig három fő módon eszközölné:

• a (szerinte) legjobb társadalommá (gendertörvény, migránsok kitoloncolása),
• a legdominánsabb gazdasági szereplővé (hazai termelés előtérbe helyezése, külföldi termékek megvámoltatása),
• végül pedig a legnagyobb méretű hatalommá is szeretne válni (más területek bekebelezése, például Grönland vagy Kanada).

Mindezek mellett valami nagyot épít a Fehér Házon belül is, mert maga köré gyűjtötte a legnagyobb amerikai techcégek vezetőit is, köztük Elon Muskot, Mark Zuckerberget és Jeff Bezost is.

A hódítási ambíciói nem tetszettek a potenciális országoknak - a grönlandiak 85%-a Trump ellen van, a területet hivatalosan birtokló Dánia pedig visszavágásként petíciót indított Kalifornia megvásárlásáért, amit 200 000 lakos már alá is írt.

Kanada miniszterelnöke szintén határozottan ellenezte Trump törekvéseit, és inkább Európával való kapcsolatát erősíti, ahol szintén aktív volt a politikai élet, nem is kevés történéssel.

Európa országainak mindenképpen össze kell fognia és közösen kell lépnie a vámháború, és ezzel az egész térség gazdaságát gyengítő tervek ellen, illetve az ukrajnai helyzet megoldásának ügyében. Ezt viszont nehéz megtenni, mert több konfliktus is van a nemzetek között, illetve azokon belül is: továbbra is nagy a bizalmatlanság a tavaly megosztottan újraválasztott Ursula von der Leyen felé az Európai Bizottságban, akinek régóta húzódik a bírósági tárgyalása a Pfizer-vakcina botránya ügyében, illetve év elején súlyos tüdőgyulladását is eltitkolták, amit miatt sokáig homály fedte hollétét. 

Magyarország továbbra is ellenségként tekint Brüsszelre, és Orbán Viktor szerint szét fog esni az EU idővel.

Franciaországban kormánybuktatással próbálkozott a radikális baloldal - sikertelenül -, és egyre jobban támadnak fel Európa-szerte a nacionalista, erősen jobboldali nézetek. Híres képviselője ennek az oldalnak a német Afd, amelynek egyik kampányülésén meglepetésszerűen Elon Musk is bejelentkezett online, és támogatta a pártot. A polgárok érzik a szélsőjobb erősödését, emiatt egy nagy létszámú, több, mint 200 000 fős tüntetés volt Münchenben február elején.

Máshol is folynak belső zavargások, és nem is kell messzire mennünk hozzá: a decemberi román választások érvénytelenítését követően kisebb káoszhelyzet alakult ki, ennek következtében pedig lemondott Klaus Iohannis államfő egy héttel ezelőtt.

Szerbiában a kormányfő mondott le január végén. 

Ez az ügy még tavaly novemberben kezdődött, amikor egy rosszul felszerelt pályaudvari előtető lezuhant, ezzel 15 ember halálát okozva az újvidéki vasútállomáson. Azóta rengeteg hatalmas tüntetés és erőszakos zavargás zajlott az elmúlt időszakban, amik továbbra sem állnak le minden bizonnyal addig, míg Szerbia tényleges hatalommal bíró vezetője, Vucsics államfő le nem mond.

Északi szomszédunknál, Szlovákiában pedig közel ezer pszichiáter szólította fel nyílt levélben Robert Fico miniszterelnököt, hogy mondjon le. A petíciót aláírtak szerint a szlovák kormányfőnek dühkezelési gondjai vannak a tavaly ellene elkövetett merénylet óta, és veszélyben van vezetése miatt az egész ország jövője.

Orvostudomány

Jelentős áttörések és érdekességek történtek az orvoslás, gyógyászat területén is.

A tavaly novemberben szervátültetésen átesett alabamai nő rekordot döntött, ugyanis egy disznóvesével él és virul már több, mint 61 napja. A beavatkozás sikeressége miatt azóta egy new hampshire-i férfi is átesett egy ugyanilyen műtéten, és az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) februárban jóváhagyta 50 újabb emberen való tesztelését a módszernek.

Eredményesnek bizonyult rövidtávon az arany nanorészecskék szedése a Parkinson-kór és Sclerosis Multiplex tüneteinek enyhítésére. A Texasban zajló kísérlet vezetője szerint ezzel a módszerrel jelentős áttörések érhetők el a neurológiai betegségek kezelésében.

Egy ilyen rendellenesség, az ADHD ellen továbbra is sokaknak beválik a Quelbree. Az Amerikában 2021-ben bevezetett és az utóbbi időben elterjedt gyógyszer idén januárban frissítette termékleírását, ugyanis már szoptató anyukák is biztonságosan szedhetik.

Az USA-ban maradva sajnos kevésbé jók a kilátások a demenciát illetően - egy új kutatás szerint 2060-ra akár megduplázódhat az ebben szenvedő betegek száma.

Többeket lebetegített januárban egy másik betegség, a madárinfluenza. A H5N1 variánsban megbetegedettek közül meghalt egy louisiana-i férfi, ezzel ő lett az első halálos áldozat Amerikában. A vizsgálatok megállapították, hogy nem ember adta át a vírust, így továbbra is csak állat fertőzhet meg embert a szakértők szerint.

Magyarországon egy "sima" influenzajárvány söpört végig az év első heteiben. A statisztikák szerint több, mint 400 000 ember fordult influenza- és légúti megbetegedés tüneteivel orvoshoz január utolsó hetében.

Végül, de nem utolsó sorban érdekes kutatást tett közzé a WHO február elején, ami egy felhívás is volt egyben. Az írás szerint túl sok sót fogyasztunk, naponta átlagosan több, mint 10 grammot fejenként. Ez nagyjából a duplája a világszervezet egészségügyi szakértői által ajánlott mennyiségnek. Továbbá arra is felhívják a szerzők a figyelmet, hogy kerüljük a magas nátriumtartalmú sókat (pl. konyhasó), és inkább olyat fogyasszunk, amiben több a kálium (pl. himalájai só).

Űrkutatás

Továbbra is zajlik az űrverseny a világ nagyhatalmai között. Izgalmas és égető téma a Mars, egyre több kutatás és fejlesztés megy végbe azért, hogy végre ember járjon a vörös bolygón. A NASA tavaly év végén mutatta be az új marsjáró drónjának, a Mars Choppernek a dizájnját.

Egy hónapra rá jött egy nagy dobás Oroszországtól, akik egy vadonatúj, plazma rakétamotor prototípusát mutatták be, ami az ígéretek szerint akár 30 nap alatt meg fogja tudni tenni a Föld-Mars távolságot.

A Harbin Institute of Technology, egy kínai egyetem pedig a napokban hozta nyilvánosságra a pehelykönnyű marsjáró robotját, ami nagyjából egy alma súlyát teszi ki. A kis eszköz különlegessége az, hogy át fogja tudni ugrani a feszínen felbukkannó akadályokat a rászerelt kis propellerének köszönhetően.

Időközben India is felmerült a hírekben űrtémában - először hajtottak végre (a világon negyedikként) pilóta nélküli dokkolást, azaz két eszköz összekapcsolását a világűrben.

Nem tétlenkedik Elon Musk SpaceX-e mellett a másik óriásvállalat vezetőjének, Jeff Bezosnak a cége sem. Az egyébként 2000 óta létező Blue Origin sikeresen lőtte ki New Glennre keresztelt rakétáját, majd állította Föld körüli pályára.

A legnagyobb hír viszont nem a rakétákról szólt, hanem egy Föld felé tartó aszteroidáról. Az űrkutatók szerint 2032 decemberében egy aszteroida ütközhet a Földbe, jelentős károkat okozva ezzel. A becsapódás korábbi 1,2%-os valószínűsége a napokban 3,1%-ra nőtt, ami még mindig elenyésző, viszont magasabb a korábbi esetekhez viszonyítva. Amennyiben becsapódik, olyan országokat találhat el, mint India, Pakisztán, Etiópia, Nigéria, Kolumbia vagy Ecuador. A szakértők szerint azonban nem kell pánikolni, és képben tartanak mindenkit a fejleményekkel.

Technológia

Az év elején Las Vegasban megtartott tudományos konferencia, a CES idén is elindította az évet az innováció útján, nem is kevés újdonsággal. A minden esztendőben megrendezett börzén a világ legnagyobb cégei hozhatják el a legmodernebb fejlesztéseiket, például intelligens sütőt vagy tanácsokat adó okostükröt. Továbbá rengeteg izgalmas projektet mutattak be a járműipar képviselői is, nem egy vállalat hozott magával repülő autókat is a kiállításra.

Továbbra is óriásiak a várakozások a mesterséges intelligencia területén, amit egyre több vállalat és magánszemély is használ már napi szinten. Donald Trump amerikai elnök már beiktatása másnapján bejelentett egy gigaprojektet, amivel az Egyesült Államok AI infrastruktúráját húzná fel. 

A Stargate Project, magyarul Csillagkapu névre hallgató fejlesztésbe az Open AI (ChatGPT), az Oracle, a SoftBank és az MGX száll be, együtt összesen 500 milliárd dollárnyi tőkével, és olyan partnerek is segédkeznek, mint a Microsoft vagy az NVIDIA. A projekt operatív vezetőjének, az OpenAI-nak az oldalán tett bejelentés szerint a Stargate-ből Amerika mellett a világ többi része haszonulni fog.

A óriási bejelentés ellenére az év első részében mégsem ez volt a legnagyobb szenzáció az AI területén, hanem a DeepSeek felbukkanása. 

A kínai AI cég január végén tűnt fel, és gyakorlatilag egy nap alatt felforgatta a világot és a mesterséges intelligenciáról eddig meglévő elképzeléseinket. Tudásban a ChatGPT-vel szinte azonos teljesítményre volt képes, csakhogy állításuk szerint sokkal kevesebb erőforrásból tudták ezt megvalósítani. A cég jelentései alapján az R1 modellt csupán 5,6 millió dollárból fejlesztették le, míg az amerikai szakértők eddigi tapasztalatai alapján egy ilyen modell legalább 100 millió dollárba kerül. 

Mindemellett ráadásul csak régebbi és gyengébb NVIDIA chipekkel is tudtak dolgozni, hiszen egy 2022-ben megjelent amerikai rendelkezés korlátozta az ilyen eszközök Kínába való exportját.

Az állításokat sokat nem hiszik el, és megvádoltak a vállalatot hazugsággal, illetve folyik egy vizsgálat is, mely szerint Szingapúron keresztül szerezhették be a legmodernebb chipeket az Egyesült Államokból. 

Egy dolog biztos: akár igazat mond a DeepSeek, akár nem, a megjelenése azonnal káoszt teremtett az AI piacon, és jelzés is volt az Open AI számára, hogy az egyeduralkodásának vége lehet és ideje felkötnie a gatyát. (Azóta egyébként újabb trónkövetelők is színreléptek, például a francia Mistral AI vagy a szintén kínai Alibaba modellje, a DeepSeek óta azonban már senkit nem érnek az ilyen hírek teljesen váratlanul)

A mesterséges intelligencia vizeiről elevezve is találunk technológiai áttörést, nem is kicsit: az Oxfordi Egyetem kutatói először hajtották végre logikai kapuk (áramkörök) teleportációját. Habár az emberek A pontból B-be teleportálása még messze van, a kvantumszámítógépek közötti ilyen formájú adatátvitel most már igenis valós, és rengeteg új lehetőséget nyithat meg ezen a területen.

Zárásként egy kis extra, amely nem technológiai áttörés, de jó ha az ember tud róla: frissültek a telefonjaink navigációs rendszerei. Ez annak köszönhető, hogy a Föld mágneses északi pólusa egyre inkább elmozdult Szibéria felé - 200 éve még Kanada északi részénél tanyázott. A változásokat 5 évente szokták frissíteni a World Magnetic Modelben (WMM), és az okostelefonok térkép alkalmazása is ezt a modellt használja.

Klímaügyek

Minden évben egyre nagyobb figyelmet kap és egyre hangosabb a sajtó a különböző klímaváltozásról szóló hírektől, fejleményektől, és idén sincs ez másképp: már az idei év első másfél hónapjában jelentős mennyiségű, főként vészjósló információ jelent meg a klímaváltozással kapcsolatban.

Régóta fenyegeti bolygónkat a globális felmelegedés, és januárban kiderült, hogy 2024 hivatalosan is az eddigi legmelegebb évünk volt. Ami még ijesztőbb, hogy túlléptük a 1,5 Celsius-fokos limitet, amit még a 2016-os Párizsi Klímaegyezményben szabtak ki a nemzetek vezetői. 

Ez röviden annyit jelent, hogy a 19. század végéhez viszonyított bázishoz képest Földünk átlaghőmérséklete a források szerint 1,55 Celsius-fokkal volt melegebb tavaly. Ez önmagában is magas, és az egyezmény szerint tartósan és jóval 2 fok, a maximum 1,5 fokot elérő szintentartás elengedhetetlen a klímakatasztrófa megfékezéséhez.

A szakértők azonban attól félnek, hogy a folyamat visszafordíthatatlan és ez az érték csak egyre magasabb lesz, mert az életvitelünknek hála egyre melegebb évek következnek. Sőt, egyes tudósok szerint már a mostani hivatalos adat sem biztos, hogy megfelel a valóságnak, ami akár 2-3 Celsius-fok is lehetett. 

Ha ez így van, az olyan rendkívül súlyos következményekkel járhat, mint a Golf-áramlat és az Észak-Atlanti áramlat idei leállása, ami a tudósok szerint egyébként is be fog következni valamikor az évszázad végéig. Az áramlatok leállása viszont olyan kereskedelmi és éghajlati katasztrófákhoz vezethet, mint egy mini jégkorszak Észak- és Nyugat-Európában.

Januárban pusztító és súlyos erdőtüzek tomboltak Kaliforniában, aminek több ok is áll a hátterében. Az eleve forró és száraz területeket a felmelegedés csak tovább súlyosbítja. Az erdőtüzek nem csak könnyebben alakulnak ki, de könnyebben is terjednek általa - a Santa Ana szél miatt borzasztó nehéz helyzetben voltak az ottaniak, mert hihetetlen sebességgel terjedt a tűz, házról-házra. A katasztrófa legalább 29 emberéletet követelt, és többszáz milliárd dollárnyi kárt okozott.

Tovább súlyosbítja az egész klímahelyzetet Donald Trump és az Egyesült Államok hozzáállása.

A milliárdos elnök nem hisz a globális felmelegedésben, illetve hazáját óriási olajkitermelővé és -exportőtté akarja tenni. A fosszilis energia újbóli és hangsúlyosabb jelenléte mellett pedig visszaszorítja a megújuló energiaforrásokat - már ki is rúgott rengeteg ezért felelős dolgozót az Energiaügyi Minisztériumból, illetve visszavonta az elektromos jármű célokat szorgalmazó rendeletet is, ezt ráadásul már az első munkanapján. 

Ezek mellett első turnusához hasonlóan megint kilépett a Párizsi Klímaegyezményből, és nem fogja követni a megállapodásokat. Egy ekkora méretű gazdaság, ami a világ második legnagyobb CO2 kibocsátója, minden tevékenysége az egész világra komoly hatással lesz, jelen állás szerint igencsak negatívan.

Óriási veszély fenyeget, ahogy ez minden évben el van mondva, és minden évben egyre hangsúlyosabban. Néhány szabályozást és kitűzött célt - amit nem is tudunk követni - leszámítva egyelőre nem érezhető nem hogy javulás, de még a helyzet romlási ütemének csökkenése sem. Nagyon nagy feladat előtt áll a világ, és óriási fókusz kell legyen a klímaügyeken állami, vállalati és lakossági szempontból is.

Háborúk

Ha nem lenne az elég, hogy változó éghajlat, a járványok, vagy éppen az öntudatra ébredő mesterséges intelligencia veszélye fenyegeti az embert, azok még egymást is pusztítják.

Több, mint 120 fegyveres konfliktus dúl most a bolygónkon - hangzott el a Nemzetközi Vöröskereszt elnökétől a napokban megrendezett az MSC-n, a nemzetközi Müncheni Biztonsági Konferencián, melynek központjában az orosz-ukrán háború megoldása állt. Az ukrán erőknek szüksége van minden segítségre, Zelenszkij elnök többször is hangoztatta, hogy egységes európai hadseregre van szükség, ami felléphet Oroszország ellen.

A több, mint 1000 napja, hamarosan 3 éve tartó háborúban már a legmodernebb technológiák, például harci drónok és az acélt is megolvasztó fegyverek vannak használva, és más nemzetek is direkten be vannak vonva: az oroszok segítségére 11.000 észak-koreai katonát küldött Kim Dzsong-un tavaly év végén, amelyből idén januárig legalább 3000 meghalt, megsérült vagy foglyul esett. A másik oldalon pedig egy osztrák önkéntesről lehet tudni, aki ukrán barátnője becsületéért ment harcba, és szintén januárban életét vesztette.

Habár Donald Trump megválasztása előtt azt ígérte, hogy első nap véget vet a háborúnak, ez eddig még nem sikerült. Az ukránokat támogató szállítmányokat leállította, majd ideiglenesen újra bevezette, amíg ki nem dolgozzák a Fehér Házban a béketervet, ami azóta kiszivárgott: húsvétkor tűzszünet lépne életbe, amit május elején a béke kihirdetése követne, viszont a háború egyik fele sem a legboldogabb. 

A támogatásárt cserébe Trump Ukrajna ásványkincseit követeli 500 milliárd dolláros értékben, amit Zelenszkij elnök visszautasított. Az USA alelnöke pedig megfenyegette Oroszországot, hogy amennyiben nem garantálják Ukrajna függetlenségét, amerikai csapatok vonulnak be a háború területére - amit a republikánus vezetők eddig végig elleneztek a fegyverszállítással együtt. A legfrissebb hír az, hogy Trump és Putyin Szaúd-Arábiában fog egymással személyesen tárgyalni.

A folyamatosan változó orosz-ukrán konfliktus történései mellett viszont nagyobb előrelépés volt a másik - sajtóban hangos - háborúban, az izraeli-palesztin konfliktusban. Január közepén tűzszünet lépett életbe, ami azóta tart, és mind a két fél túszokat enged haza. 

A gázai pusztítások megoldására Donald Trump egy egészen bizarr megoldással állt elő: a 2,2 millió földönfutóvá vált palesztin lakost kitelepítené Jordániába vagy Egyiptomba, Gáza fölött pedig átvenné az irányítást olyan módon, hogy egy Közel-Keleti turistaparadicsomot, pontosan idézve "riviérát" építtetne a romok helyére.

Világgazdaság

Ha már az amerikai elnökkel zártuk az előző témakört, az újat is folytassuk vele. Már érintettük Donald Trump vámpolitikai elképzeléseit, amelyek következtében nagyot szenvedhet a világ többi országának gazdasága, beleértve Kanadát, Mexikót, Kínát és az Európai Uniót. 

Az Egyesült Államok - méretének, népességszámának és nem túlzottan visszafogott fogyasztási szokásainak hála - a világ legnagyobb importőre, tehát rengeteg másik, exportáló ország fő célpiaca. A folyamatosan új számokat belobogtató és időnként haladékot adó vámtervek így néznek ki jelen pillanatban:

• 10% minden kínai termékre (február 4)
• 25% minden kanadai termékre (február 1 + 30 napos haladék)
• 25% minden mexikói termékre (február 1 + 30 napos haladék)
• 25% acél- és alumíniumtermékekre mindenhonnan (március 12)
• EU még nem dőlt el, de ott is várható

Németország, Európa legnagyobb gazdasága egyébként is szenved - zsinórban második éve csökkent az éves GDP-je tavaly. Az okok között főként - a csökkenő kereslet miatt - az autóipara gyengülése áll, ami mindig is a gazdaság egyik nagy motorja volt. Erre a gyengülésre az esetleges amerikai keresletcsökkenés a vámháború okán egy még nagyobb lapáttal rátehet, ráadásul indirekten más gazdaságok, például Magyarország - a német autóipar egyik alkatrész beszállítója - is megissza a levét.

Korántsem biztos viszont, hogy Amerika részéről ez a vámháború sikeres lesz: az EU válaszlépésként már gondolkodik azon, hogy ők is vámokat fognak kivetni az amerikai termékekre, vagy másik csapás lehet a nagy USA cégek életének megkeserítése, például vizsgálatok, megszorítások, büntetések formájában ugyanis a legtöbbnek az EU-ban, Dublinban van az európai székhelye az alacsony adókulcsok miatt. 

Továbbá orvosolható úgy is a probléma, ha megemelik a exportált termékek árait. A gond ezzel amerikai szempontból az, hogy a saját lakosaikon csattan így az ostor, mert ez a vásárlónak fog többletköltséggel járni. Az importált termékek drágulása, illetve a kínálat csökkenése (a hazai termelés felerősödéséig) az árak emelkedéséhez, vagyis inflációhoz vezethet rövid távon, és így is történt: a januári infláció 3%-ra emelkedett. 

Erre többen számítottak rövidtávon, és a FED, az amerikai jegybank is óvatos kamatpolitikát folytat - január végén nem változtattak a jelenlegi 4,25-4,5%-os értéken, és a jegybank-elnök Jerome Powell szerint is csak nagyon lassan, kivárva és a gazdasági helyzethez alkalmazkodva lehet majd vágáson gondolkodni.

Ami az inflációs adatokat illeti, Európában változatos a helyzet. Az eurózóna 2,5%-a mellett országonként hol nőtt, hol csökkent egy kicsit az infláció. Magyarországon a januári érték 5,5%-ra emelkedett, főként a szolgáltatások és az alapélelmiszerek drágulása miatt. 

A régóta válsággal küszködő Törökországon (42,12%) kívül csak Moldova (9,1%), Ukrajna (12,9%) és Oroszország (9,9%) inflációs adatai voltak magasabbak a térségben. Még az adat nyilvánosságra hozatala előtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ársapkák lehetőségét lengette be, még korábban pedig az MNB január végi ülésén nem történt kamatvágás a 6,5%-os értékről, és nincs is nagyon rá lehetőség a közeljövőben.

A hiperinfációval küzdő Argentína több mint 30%-ot tudott javítani helyzetén, ezzel januárban "csak" 84,5% volt az inflációs adat, míg Palesztinában 22,77%-ra csökkent a decemberi 87,99%-ról. Érdekes a helyzet még Japánban, ahol a még csak decemberi adatok elérhetők (3,6%), de a maginflációról tudjuk, hogy 2,5% volt januárban - ez az emelkedő nyersanyag- és energiaáraknak, illetve a bérek növekedésének köszönhető.

Más gazdaságokhoz képest nagyon elenyészőnek tűnik ez az adat, viszont egy olyan országról beszélünk, ami sokáig küzdött még deflációval is, és nincs igazán hozzászokva a célnél magasabb inflációhoz. 

Visszaszorításának érdekében a BoJ (Bank of Japan) 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot 0,5%-ra, ami megint csak nem tűnik magasnak, azonban Japánban ez egy 17 éves csúcs, ráadásul további emelések várhatók a következő üléseken.

Kicsit a számoktól és adatoktól eltávolodva beszéljünk a pénzügyi szektor előrelépéseiről, ugyanis jelentős technológiai fejlesztések történtek itt a közelmúltban: egyre többen használnak neobankokat, a Revoluton és a Wise-on kívül hódít az egyiptomi Khazna, vagy éppen a magyar Binx, amely a cégek között teszi sokkal gördülékenyebbé a tranzakciókat. 

Ugyanígy vállalati szinten egyre népszerűbbek a BNPL (buy now pay later) opciók is, például a svéd Klarna egy úttörő ebben (a cég már a kriptoszolgáltatásokat is bevezette, és áprilisban tőzsdére is lépne), de a lakosság sem maradt ajándék nélkül: az itthon tavaly év végén elkészült új fizetési módszer, a qvik működése januárban már élesben elindult a boltokban (egyelőre kilenc Príma üzletben). Habár még nem olyan, mint az Amazon tenyérszkennelős megoldása, egyre jobban zárkózhat Európa a nyugati úttörőkhöz.

Ha már Amazon, Jeff Bezos másik cége, a már emlegetett Blue Origin jelentős leépítéseket kezdett meg, és ez nem egyedülálló eset idén. Az űrkutató cég munkaerejének 10%-os tervezett elbocsátása átszervezéssel volt megmagyarázva, a Meta viszont kijelentette, hogy a gyengén teljesítőitől szabadul meg, összesen az alkalmazottak 5%-ától, ami többezer embert jelent. 

Nagy port kavart a közösségi médiában több elbocsátott személy története, akik megosztották, hogy mindig is keményen dolgoztak és jó értékelést kaptak a vezetőiktől. A bankszektorban pedig 200 000 dolgozó munkáját veheti el az AI a következő pár évben - azonban ez nem feltétlen jelent leépítéseket, csak új munkaköröket, hiszen az AI-t használni is kell.

Az elválásokon kívül azért született több egyesülés is már az idei évben: a Johnson&Johnson 14,6 milliárd dollárért vásárolta fel a neurológia területén úttörő Intra-Cellular Therapiest. A Monte dei Paschi, a világ legöregebb bankja pedig 13,9 milliárd dollárért veszi meg olasz társát, a Mediobanca-t. 

A Google képek gyakori böngészőinek ismerősen csenghet a Getty Images és a Shutterstock - ez két cég januártól már összeolvadva folytatja munkáját. Nem kell azonban feltétlenül külföldre vagy az óriások földjére lépnünk, hogy sikeres egyesüléseket lássunk, hiszen a Munch ételmentő magyar startup összefogott román konkurensével, a Bonappal. 

Nem minden M&A kísérlet volt sikeres viszont: az év elején bombaként berobbanó hír, mely szerint a Honda és a Nissan összeáll, most meghiúsulni látszik, mert a Nissan visszalépett.

Az ingatlanhelyzet továbbra is válságos, minden országban hatalmas nehézségeket okoz a lakásvásárlás az ingatlanok rohamos drágulása miatt. A WSJ idén közzétett ábrája szerint Amerikában most már 126 765$ háztartási vagyon kell egy átlagos ingatlan megvásárlásához, ez 2012-ben még 39 223$ volt. 

Itthon is újabb rekord árak várhatók a piacon, és habár a kormány több intézkedést is bevezetett segítségül (Munkáshitel, SZÉP-kártya és ÖNYP lakáscélra költése stb.), ezek csak további árnövekedést fognak okozni minden bizonnyal. A bankok a tavalyihoz hasonlóan hatalmas mennyiségű lakossági hitelfelvételre számítanak idén is, a növekvő kereslet viszont egy nem növekvő kínálattal párosul, hiszen nem lehet csak úgy új lakásokat építeni egy pillanat alatt, és a meglévőket is sokszor hazai vagy külföldi gazdagok veszik befektetési céllal (továbbadás, bérbeadás, Airbnb).

Tőkepiac

Sok tőkepiaci mozgásnak és eseménynek lehettünk tanúi már 2025 elején is.

Összességében pozitívan reagáltak a befektetők Trump megválasztására, új csúcsot ért el az S&P 500 index is pár napra rá. Továbbra is sok cég és szektor papírja folytatta a tavalyi év után a szárnyalását, köztük a tech szektor, egészen a DeepSeek bomba felrobbanásáig, ami egy komoly pofont adott az egész USA részvénypiacának és végett vetett az AI rallinak. 

Az amerikai mesterséges intelligencia és chipgyártás iránti bizalom egy rövid időre elveszett a befektetők körében, ugyanis a kínai AI modell híre után több, mint egy billió (ezermilliárd) dollárnyi esést tapasztalt az amerikai tech szektor, amelyből csak az Nvidia értékének zuhanása 600 milliárdot tett ki (17% esés aznap délután). 

Azóta viszont stabilizálódott a helyzet, és habár nem éri el az NVIDIA részvény a január eleji 150 dollár közeli rekordot, szépen visszakapaszkodott, ugyanez igaz Apple-re is. A Microsoft nem ezt, hanem a január végi csalódást keltő előrejelzésére érkező reakciókat érezte meg, melynek következtében 6%-ot estek a részvényárak, és azóta stagnálnak. Hasonló történt az Alphabettel is, a Google anyavállalatával, csak ott még a magas AI beruházások sem nyerték el a befektetők tetszését. 

Nem érzett semmit meg viszont a Meta, ami szárnyal, és napról napra új csúcsokat ér el. Az Amazon február elején szintén rekord magasságokba emelkedett, de azóta picit csökkent az értéke. A 'Csodálatos Hetes' utolsó tagja pedig, a Tesla is csökken, a tavaly év végi menetelést követően.

A dollárral kapcsolatban erősödést várnak a befektetők, még ha az eddig nem is történt meg igazán. Jelen pillanatban picit gyengült is az euróhoz képest, aminek közvetetten hála a forint is erősödött és 400 közeli értékre szökött vissza az euróval szemben. Az enyhe dollárgyengülés vélhetően a magasabb inflációs adatokra való rövid távú piaci reakció, azonban Trump gazdaságpolitkája miatt többen erősödést, akár a dollár/euró paritást (értékegyenlőséget) várják hosszú távon.

Habár lehet nagy a bizalom akár a Meta, akár majd a dollár iránt, továbbra is kérdéses, mi fog pontosan történni a piacokon, illetve, hogy mikor és mit fog bejelenteni Trump. Éppen ezért egyre többen játszanak biztonsági játékot és növelik a portfóliójuk arany kitettségét, ami meg is látszik: az arany árfolyama meredek ütemben halad felfelé év eleje óta, folyamatosan történelmi csúcsokat döntögetve.

Érdekes a helyzet a kriptopiacon, amit sokáig nagyon nem kedvelt az amerikai elnök, azonban kisebb pálforduláson ment keresztül tavaly, sokak szerint a kriptobarát szavazók megnyerése érdekében. Azóta lazított a szabályozásokon és további növekedést akar adni ennek a területnek, továbbá választása előtt még egy $TRUMP nevű saját memecoint is piacra dobott, ami pár óra alatt 14,5 milliárd piaci kapitalizációt ért el.

Elmaradt viszont a Bitcoin nagy növekedése a tavaly év végi 100 000 dolláros álomhatár elérése után - a kriptovaluta idén eddig egy fluktuáló trendet mutat, január végén volt 108 000 is a dollárhoz képest, pár napra rá meg már 92 000 környékén mozgott. 

Bármi is történik, a kriptovalutákat igenis szemmel kell tartani, ugyanis egyre jobban elterjedhet akár már a mindennapokban is - legalábbis ezt sugallta a Bank of America vezérigazgatójának kijelentése januárban, mely szerint a bankszektor használni fogja ezeket fizetésekhez, amennyiben jóváhagyják feljebb.

Magyarországon sem unatkoztunk: eddig viszik a prímet a rendkívül magas állampapír kifizetésekről szóló hírek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint rekordmennyiségű, 3000 milliárd forintot kapnak vissza az államtól a lakosok. Ez főként a 2022-23-ban magas inflációs környezettel járó magas kamatok idei kifizetéseinek köszönhető.

Az állampapírokon túl is voltak érdekességek, szárnyalt a hazai részvénypiac is: Az OTP és a Telekom is rekordmagasságokban járt januárban. Előbbi folyamatosan nő, és már a többi részvény árához képest is kiugró az ára, de a szakértők szerint még mindig van hova nőnie. A másik két bluechip, a Richter és a Mol is növekvő trendet mutat (előbbi február, utóbbi január óta). 

Óriási és hirtelen ugrást mutatott a 4iG árfolyama is január 20-án, és azóta egy lassabb ütemű, de továbbra is folyamatosan növekedő részvényről beszélünk. Itt minden bizonnyal az űrszektor iránti bizalom, de főként Trump megválasztása játszott szerepet, ugyanis a 4iG vezetője még tavaly decemberben utazott ki Floridába, hogy Muskkal és Trumppal beszéljenek a jövőről és egy lehetséges együttműködésről, amennyiben a republikánus jelölt lesz megválasztva januárban. Összeségében pedig a magyar tőzsdét lekövető BUX index szintén növekedő trendet mutat, február elején új csúcsot elérve.

Mindent összevetve érdekes időszak ez - láthatjuk, hogy mennyire érzékeny a piac, és például azonnal reagál Trump bármilyen posztjára a közösségi média felületén, vagy éppen egy semmiből érkező kínai cég bejelentései mekkora mozgásokat tudnak azonnal okozni. 

Ez ijesztő lehet, ahogy az is, hogy rekord magasságokban jár sok index. Többek szerint most már drága beszállni, meg előbb utóbb úgyis kipukkad a lufi. Lehet, sőt, valamikor biztosan, viszont ezt már évek óta mondják, és ez idő alatt is óriási növekedések voltak, aminek továbbra is lehet helye. 

Ezt sosem lehet tudni, hogy melyik évben jön el - valószínűleg ez a bizonytalanság okozza a sok aranyvételt is. Figyelni kell a hírekre, illetve kíváncsian várjuk az új, texasi tőzsde megnyitását is, amely idén tavaszra lett kitűzve.

Összegzés

Ezek történtek a 2025-ös év első 50 napjában. Cáfolhatatlanul és szokatlanul eseménydús heteken vagyunk túl, és az új hírek mennyisége mellett azok hirtelensége is egyedülálló idén, amiket az egész világ megérez. 

És mindez még csak a kezdet, ráadásul a kezdetnek is csak a felszíne - a fent felsorolt témákon kívül is bőven lehetne miről beszélni, illetve a magukon a témákon belül is. Mire a cikk kikerül, már új fejlemények lehetnek valamilyen ügyben, hiszen bármelyik pillanatban felbukkanhat egy új cég, megvalósulhat egy tudományos áttörés vagy bekövetkezhet egy háborús fordulat. 

Mindenesetre, érdemes felkészültnek lenni és nyitva tartani a szemünket - a java még csak most jön.

Ezek is érdekelhetnek még: