Megtakarítás

A pénzügyi tudatosság kialakulása

"Tedd félre a pénzt", "magadnak fizess először" és további hasonló mondatokkal találkozhatunk életünk során, legtöbbször pénzügyi szakértők könyveiben, beszédeiben. 

Az fantasztikus, ha ezeket követed is, sokan sajnos nem teszik - vagy nem lett nekik megtanítva a pénzügyi tudatosság vagy egyszerűen képtelenek félretenni, mert a létminimum alatti körülmények között kénytelenek élni. 

Utóbbi nagyon sajnálatos és sok esetben nem is megváltoztatható, előbbi viszont tanulható, gyakorolható, és nem csak gyerekkorban.


Miért dugja el ennyire a pénzét a magyar?

Nagyon érdekes más országok kultúrája mennyire más abban a tekintetben, hogy ki milyen nyíltan beszél a pénzügyeiről

Magyarországon egyenesen udvariatlannak, bunkónak tartjuk azt, aki a másik fizetéséről kérdez, azaz "más zsebében turkál", de érdekes módon más nemzeteknél ez egyáltalán nem tabu téma. 

Nem csak ismerősök közt, de sokszor a munkahelyeken is mindenki számára látható, hogy melyik kolléga pontosan mennyit keres, ez itthon elég elképzelhetetlennek tűnik.

De miért van ez így? 

Egész egyszerűen az lehet az oka, hogy a történelem során mindig el kellett titkolnunk, mink is van, különben azt elvették tőlünk. 

Ott volt a tatárjárás, majd megszállt minket a török, jóval később a náci katonák törtek be, majd a szocializmus korában teljesen megszűnt az a fogalom, hogy "magántulajdon". 

Kép: török sereg a a 15. században
Kép: török sereg a a 15. században

Ma pedig már sokan nem más betolakodóktól félnek itthon, hanem magától a magyar államtól, hogy elveszi az emberek pénzét. Volt is már erre példa 2010-ben, amikor államosítva lettek a magánnyugdíjpénztári megtakarítások, ez sokak számára millió forintok elvételét jelentette. 

A költségvetési hiány meg egyre csak nő, így bármikor megtörténhet hasonló, ezért azóta sokak lettek bizalmatlanok az állammal szemben.


Három probléma a félretevéssel

I. Probléma: Infláció 

Bérek vs árak

A pénznek van egy olyan tulajdonsága, hogy idővel veszít az értékéből, azaz romlik. Ezt nevezzük inflációnak, amivel nagy baj nincs, mert minden egészséges gazdaságnak jót tesz egy alacsony infláció, viszont a pénz félretevésénél jelenthet gondot - nézzünk egy példát. 

2013-ban egy használt budapesti lakás átlagos ára 13,6 millió forint volt. Aki akkoriban határozta el, hogy mondjuk 10 év alatt össze akarja gyűjteni egy lakás önrészét, az az ember az akkori adatokból kiindulva hasra tudott esni. 2023-ban ugyanis egy használt budapesti lakás átlagosan már 51,4 millió forintba került (Forrás: KSH).

Persze, azért azt hozzá kell tenni, hogy valószínűleg senki nem hitte azt, hogy 10 évvel később ugyanannyiba fog kerülni egy lakás, mint ma, meg ahogy nőnek az ingatlanárak, nőnek a bérek is, így minden évben annyival többet tudunk félretenni, mint amennyit kell. 

De vajon tényleg így van ez?

Míg 2013 és 2023 között a lakásárak (a fenti adatokkal) 3,78-szorosukra, azaz majdnem négyszeresükre drágultak, addig a nettó havi átlagkeresetek csupán 391 761 forintra nőttek a 2013-as 151 000 forinthoz képest (Forrás: Jogtár). 

Ha megnézzük, ez egy 2,59, azaz egy körülbelül két és félszeres bérnövekedés a megnégyszereződött lakásárakhoz képest 10 év távlatában. 

Így hiába tett valaki félre minden évben többet, egy lakás (és egyéb eszközök) ára sokkal gyorsabb ütemben nőtt, amit a bérnövekedés és a félretett pénz mennyisége egyszerűen képtelen volt lekövetni a legtöbb embernél.

Nem csak Magyarország szenved ebben. Másik példaként, Írország helyzete a grafikonon látható.
Nem csak Magyarország szenved ebben. Másik példaként, Írország helyzete a grafikonon látható.

II. Probléma: Infláció 

Forint vs euro

Egy saját lakás mellett rengeteg embernek célja és imádott hobbija az utazás, más országok felfedezése. Természetesen, ehhez is pénz kell, sokszor nem is kevés, mert az utazás nem az olcsóbb hobbik közé tartozik. 

A legtöbb országban ugyanúgy inflálódik a pénz, azonban nem ugyanolyan ütemben, mint itthon, ezért egymáshoz képest is tud egy ország pénzneme erősödni/gyengülni (több ok is meghúzódik a háttérben természtesen). 

Leggyakrabban az euró és a forint (EUR/HUF) viszonyáról lehet hallani híreket, nézzük meg ezt is 10 éves távlatban. 2014 novemberében 1€ = 304 Ft, míg 2024 novemberében 1€ = 412 Ft

Amellett, hogy "gyengült a forint", ez azt is jelenti, hogy sokkal kevesebb mindenre elég ma ugyanannyi pénz külföldön, mint tíz éve

Példának okáért, 1 millió forintért tíz éve még 3290 eurót kaptunk, ma pedig csupán 2427 eurót

Forintot pedig Magyarországon kívül sehol nem fogadnak el, ezért mindenképpen át kell váltanunk a pénzt

Az EUR/HUF árfolyam az elmúlt 10 évben (Forrás: Tőzsdeász.hu)
Az EUR/HUF árfolyam az elmúlt 10 évben (Forrás: Tőzsdeász.hu)

Felmerülhet valakiben, hogy vannak egzotikus országok, ahol nem virágzott azért a gazdaság, és az ő valutájuk még a forintál is gyengébb

Ez igaz, ott van például Laosz, ahol 1 Ft 56 kipbe "kerül" (így hívják a laoszi pénzt), viszont forintról közvetlenül nem lehet váltani erre, ahogy más hasonló országok pénznemére sem, csak közvetett módon (először egy gyakorira kell, pl. dollár vagy euró, ami jóval erősebb a forintnál).

III. Probléma: Nem tudatos félretevés

"Ha marad hó végén, berakom a párna alá"

Sok esetben nem konkrét célra gyűjt valaki, csupán tartalékot képez, mert egyrészt ad egy biztonságérzetet, másrészt van mihez nyúlni. 

Ez olyankor válhat szükségessé, ha valamilyen váratlan kiadás merül fel, például elromlik valami otthon, balesetet szenvedünk, lebetegszünk, kirabolnak és így tovább. 

Biztonsági tartalék kell, viszont ha mellette nem gyűjtünk tudatosan is, a pénzünk fokozatos elértéktelenedése mellett ez lehet még a gond:

Mivel nem célhoz kötött, nincs tervünk, nem számoltuk ki, hogy mikorra és mennyit kell összegyűjtenünk

Emiatt nem vagyunk annyira eltökéltek, például egyik hónapban kevesebbet vagy egyáltalán nem teszünk félre, és hajlamosak vagyunk a tartalékhoz hozzányúlni, mivel bármikor hozzá tudunk férni, bankszámláról még csak nem is feltétlenül kell levenni a pénzt, csupán fizetnünk kell a kártyánkkal.


A megoldás - ebben tudok segíteni neked 

Ha ideáig eljutottál, az azt jelenti, hogy tényleg érdekel a téma vagy tudtál azonosulni a fenti problémákkal. 

Előbbinek nagyon örülök, utóbbinak kevésbé, viszont az a jó hírem, hogy mind a kettő esetében tudok neked segíteni. 

A mai piacon már rengeteg féle megtakarítási lehetőség van, amik közül lehet válogatni igény szerint. 

Én olyanban tudok segíteni, amik a fenti problémákra jelentenek megoldást, azaz:

  • nem teheti rá a kezét az állam
  • nem értéktelenedik el a pénzed 
  • pontos célmeghatározással szabjuk teljesen személyre a tervedet

Erre van szükség a te részedről:

✅ Nyitottság és elhivatottság.

Azért, mert itt nem pár hónapos időtávról beszélünk.

✅ Egy cél

Ez lehet saját lakás, utazás, gyerekek taníttatása, nyugdíj, vagy bármi más, akár csak tartalékképzés. Egy közösen jól elkészített tervvel ezt is lehet tudatosan csinálni.

Készen állsz?


Elérhetőségem:

E-mail: info@dinamikusbiztonsag.hu

Telefonszám: +36 30 790 8572

Itt is megtalálsz még: